Részletes Termékleírás

CEYLONI FAHÉJ

A fahéj egy nagyon népszerű fűszer, amelyhez olcsón és könnyedén hozzájuthatunk az élelmiszerboltokban. Legalábbis az egyik fajtájához, ugyanis két típusa van, amelyek közül a ceyloni fahéj a kifinomultabb. De milyen különbségek miatt ajánlott nagyobb mennyiség fogyasztása esetén mindenképp ezt a fajtát választani?

Mit kell tudni a fahéjról?
A fahéj a Cinnamomum nemzetség több fafajának belső kérgéből nyert fűszer, amelyet elsősorban aromás fűszerként használnak. Aromája és íze illóolajának és fő összetevőjének, a fahéjaldehidnek, valamint számos más összetevőjének, köztük az eugenolnak köszönhető. A fahéj Sri Lankán (korábban Ceylon), a szomszédos indiai Malabar partvidéken és Mianmarban őshonos, de termesztik Dél-Amerikában és Nyugat-Indiában is.

A fahéjat az ókori népek olyan nagyra becsülték, hogy uralkodóknak, sőt még egy istenségnek is megfelelő ajándéknak tekintették, a fűszerkereskedők viszont évszázadokon át üzleti titokként kezelték a forrását, hogy megvédjék monopóliumukat. A középkori Európában vallási szertartásokhoz is használták, később pedig a holland Kelet-indiai Társaság kereskedelmében a legjövedelmezőbb fűszerként volt ismert. Forrásaként különböző rokon fajokat is termesztenek, köztük a kínai kassziát (Cinnamomum cassia), a vietnami vagy saigoni fahéjat (C. loureiroi), az indonéz fahéjat (C. burmannii) és a malabári fahéjat (C. citriodorum).

Ceyloni vs cassia fahéj
A cassia fahéjat a Cinnamomum cassia fából nyerik ki, amely Dél-Kínából származik, és kínai fahéj néven is ismert, mára azonban több alfaja is elterjedt Kelet- és Dél-Ázsiában. Általában sötétbarnás színű, vastagabb szerkezetű és durvább textúrával rendelkezik, mint a ceyloni fahéj, és annál alacsonyabb minőségűnek is tartják. Az élelmiszerboltokban szinte minden fahéj a kasszia fajtából készül. Hibája viszont, hogy sok kumarint tartalmaz, amely nagy mennyiségben mérgező lehet, így ha sok fahéjat fogyasztunk, sokkal biztonságosabb a ceyloni fahéjat választani helyette.

A ceyloni vagy "valódi fahéj" Sri Lankán és India déli részén őshonos, és a ceyloni fahéjfa, a Cinnamomum verum vagy Cinnamomum zeylanicum belső kérgéből készül. A ceyloni fahéj színe világosbarna, és sok tömör, puha rétegű pálcikát tartalmaz. Kevésbé elterjedt, és meglehetősen drága, kumarintartalma viszont elenyésző. Illóolajának körülbelül 50-63%-a fahéjaldehid, ami a kassziához képest meglehetősen kevés, ez pedig megmagyarázza enyhébb, kellemesebb aromáját és ízét.

A ceyloni fahéj hatása kutatások alapján
A fahéjat számos kultúrában gyógyhatása miatt is használják, de mit mondanak erről a kutatások?

• A ceyloni fahéjjal kapcsolatos kutatások 1975-ig nyúlnak vissza, amikor azt vizsgálták, hogy a fahéjaldehid hatással bírhat-e szív- és érrendszerre, valamint az emésztőrendszerre.
• A fahéjat kutatták amiatt is, hogy segíthet-e a metabolikus szindróma és a 2-es típusú cukorbetegség megelőzésében.
• Számos embereken végzett vizsgálat kereste a választ arra is, hogy a fahéj rendelkezik-e antidiabetikus hatással, illetve csökkentheti-e az éhgyomri vércukorszintet.

Ceyloni fahéj kapszula organikus
Mint bármi mással kapcsolatban, amit a szervezetünkbe juttatunk, fontos hogy a bevitel előtt alaposan körbejárjuk a témát. Ma már többféle fahéj van forgalomban, amelyek némelyike ki lehet téve növényvédő szereknek, vagy nem feltétlenül tartalmazzák az összes aktív összetevőt. Ezért is érdemes organikus ceyloni fahéjat választani, amely nem tartalmaz kumarint, se más kártékony anyagot.

A Movaga kapszulája organikus, valódi ceyloni fahéjőrleményből készült a piac egyik legmodernebb eljárásával, akkreditált laboratóriumban tesztelve. Ha kipróbálnál más prémium minőségű készítményt is, nézz körül a webshopunkban egyéb étrend-kiegészítőkért!

SZEGFŰSZEG (SYZIGIUM AROMATICUM)

Gyógyhatása
Gátolja a vérrögképződést. Enyhe nyugtató, jó hatással van az idegrendszerre. Csökkenti a magas vércukorszintet. Fogyasztása jótékony hatású emésztési zavarok, hasmentés és a gyomorhurut esetén. Enyhíti az émelygést, és a hányingert. Fertőtleníti az emésztőrendszert. Remek láz-és fejfájás csillapító, és a száraz köhögés tüneteit is csökkenti, így fogyasztása megfázás esetén fokozottan ajánlott. De enyhíti a fogfájást is.

Felhasználás külsőleg
Kiválóan használható ecsetelőként fogínyvérzés esetén. A szegfűszeg olajából készült öblögető segít a garat gyulladásos elváltozásainak gyógyításában. Régebben helyi érzéstelenítőként is felhasználták.

Állapotok, amelyekben ajánlott:

• epebántalom
• légcsőhurut
• diszpepszia
• láz
• fogínyvérzés
• asztma
• fejfájás
• garatgyulladás
• vérrög
• stressz
• felfúvódás
• gyomorhurut
• reuma
• fogfájás
• magas vércukorszint

Szegfűszeg tea készítése
Forrázzon le kb. 500 ml vízzel egy teáskanál egész szegfűszeget. Hagyja állni negyedóráig, majd szűrje le.

Szegfűszeg hatása röviden
Érzéstelenítő, fertőtlenítő, fájdalomcsillapító, hányingercsillapító, gyulladáscsökkentő, görcsoldó, étvágyjavító, parazitaölő

Hatóanyagai: illóolaj, flavonoidok, cserzőanyag, fahéjsav-származékok, triterpén, oleánolsav, kratégolsav, szterolglükozid

Angol neve: cloves

Hasznos részelet: A VII. Magyar Gyógyszerkönyvben hivatalos drogként szerepel a szegfűszeg szárított virágbimbója (Cariophylli flos).

Gyűjtése, szedése, tárolása
Kétszer gyűjthető egy évben, egyszer a téli, egyszer pedig a nyári időszakban. A virágok bimbói kerülnek leszedésre, amelyeket zárt, hűvös helyen szárítanak ki.

Története
Magyar forrásban először 1783-ban olvasható füszerszám szegfüalakban. Európában is megjelent a középkorban, bár először csak fűszernövényként alkalmazták, és gyógyító képességét csak később fedezték fel. 5000 évvel ezelőttre tehető az első felhasználása, ugyanis a szegfűszeg arról volt híres, hogy kiváló afrodiziákumként szolgál. Az ókori Kínában például gyakran rágtak szegfűszeget a szájszag elfedésére az erotikus kalandok előtt. A kínai orvosok azonban alkalmazták gyógyszerként is emésztési zavarok és gombás fertőzések kezelésére. A XII. századi kiváló herbalista és rendfőnöknő, Hildegard von Bingen is ajánlotta a szegfűszeget köszvény kezelésére. Rendkívül drága luxuscikknek számított, az 1600-as években a hollandok halálbüntetést mértek azokra, akik csempészni szerették volna ezt a fűszernövényt.

Botanikai leírása, termesztése
Őshazája a Maluku-szigetek, amely ma az Indonéz Köztársaság része, de több helyen, főként Afrika és Ázsia területén is termesztik. A mirtuszfélék (Myrtaceae) családjába és a Syzygium nemzetségbe tartozik. Örökzöld fa, amelynek magassága akár a 20 métert is elérheti. Levelei lándzsa alakúak, felületük pedig fényes és sötétzöld. A hajtáscsúcsokon nőnek az élénkpiros virágai, amelyek álernyőt képeznek. A trópusi klíma számára a legideálisabb, mert nagy a meleg-és a vízigénye. A virág bimbóit csak a 20 évesnél idősebb fáról lehet leszedni. Magról szaporítható.

Felhasznált irodalom
Varró Aladár Béla: Gyógynövények gyógyhatásai
Csupor Dezső, Szendrei Kálmán: Gyógynövénytár
Reader's Digest: A természet füvészkertje
Bernáth Jenő szerkesztése: Vadon termő és termesztett gyógynövények
Rácz János: Gyógyhatású növények
Earl Mindell: Gyógyfüvek Bibliája